A puffertartály tulajdonképpen egy jól szigetelt melegvíztároló amely a melegvizet termelõ fűtési rendszerek, berendezések (kazán, napkollektor, hõszivattyú, stb.) által elõállított hõenergiát késõbbi felhasználásra eltárolja. A megtermelt és eltárolt hõenergiát fûtésre, melegvízelõállításra bármikor felhasználhatjuk a késõbbiekben.

 Napkollektorok, hõszivattyúk alkalmazása esetén a puffertartály a rendszer szerves része, mivel a hõenergia megtermelése és felhasználása között hosszú idõ is eltelhet, illetve maga az energiaelõállítás folyamata is idõt vesz igénybe.
Szilárdtüzelésû kazán (fa, pellet, szén) mûködése közben a kazán által megtermelt, de felhasználásra nem kerülõ (a fűtési körbe nem továbbított) hõenergiát a puffertartály eltárolja (hasonlóan az akkumulátorokhoz áram esetében), ezáltal a tüzelõanyag lefolytás nélkül, megfelelõ légfelesleg mellett tud elégni, mivel az épület felfûtését követõen a kazánt nem kell lezárni.

Egy puffertartállyal szerelt fűtési rendszer hatásfoka ennek eredményeképpen lényegesen jobb (praktikusan kevesebb tüzelõanyagra van szükség egy fűtési szezonban). A hatásfok növekedése mellet a tökéletesebb égésnek köszönhetõen a füstgáz összetétele is javul, kevesebb szennyezõanyagot juttatva a levegõbe.

Ez az elõny különösen az átmeneti idõszakokban jelentkezik, amikor is nincs szükség akkora hõenergiára, amekkorát a kazán megtermel, a felesleget a puffertartály mint energia tároló eltárolja - a megtermelt hõenergia nem megy veszendõbe.

További elõny puffertartály alkalmazása esetén a komfort növekedése, mivel a fûtött épületben hosszabb idõre elnyújtható, kiegyensúlyozottabb fûtés biztosítható, valamint kevesebb figyelmet kell fordítani a kazán felügyeletére.

 Puffertartály fontossága

Nézzünk egy kazánt, melybe egy begyújtásnál 25kg fát tudunk betölteni és a kazánnal fûtött ház alapterülete 130m2.
A kazánba betöltött fa által előállított energia a fa fajtályától függõen 3-4,4kW/kg.
Átlagos 3,5kW/kg-mal számolva a betöltött 25kg fával 87,5kWh energiát tudunk elõállítani.

A kazánban a fa ~3 óra alatt leég, azaz a kazán óránként 29,17kW h energiát szállít. A ház hõigénye -5°C külsõ hõmérsékletnél 100W/m2, azaz összesen 13kW/óra, de ez a fûtés ideje alatt folyamatosan csökken, hiszen ahogy emelkedik az épületben a hõmérséklet, annál kevesebb fûtési energiára van szükség. Átmeneti idõszakban, amikor pl. a külsõ hõmérséklet 10°C, a feleslegesen megtermelt energia még nagyobb mértékû.

Hova a felesleg?
A hagyományos megoldás a kazánba töltött fa égésidejének meghosszabítása, a "teljesítményszabályzás" huzatszabályzóval. A huzatszabályzó a beállított hõmérsékletnél pl. 60°C-nál lezárja a levegõ beáramlását a kazánba, elzárja az égéshez szükséges oxigén útját.

Mi is történik ebben az esetben?
A fa - bár szilárd tüzelõanyag - meggyújtva mégis nagyrészt fagáz formájában ég el. A fa elégése többlépcsõs folyamat során történik.
Melegítés hatására a fa tovább szárad, vízgõz távozik belõle és a hõ hatására a fa anyaga bomlásnak indul. Hozzávetõleg 250°C elérésekor éghetõ gázok szabadulnak fel, ezek adják a fa fûtõértékének 70%-át (további 30%-ot a faszén, amely ~500°C-os hõmérsékletnél ég el tökéletesen). Ha ezek a gázok egy oxigéntõl elzárt, lefolytott kazánban keletkeznek (a huzatszabályozó lezár), oxigén hiányában nem tudnak elégni és a kéményen keresztül távoznak, azaz nem történik más mint a kazánban faszenet gyártunk.
Az eredmény: a fa fűtőértékének (hőenergia) jelentõs része távozik a kéményen anélkül, hogy azzal a házat fûtöttük volna.

Számszerûsítve:
Ha a képzõdõ fagázmennyiség pl. 50%-a távozik a kéményen (optimista példa) minden megvásárolt 100kg fából kb. 40kg fa tüzelõértéke veszendõbe megy. Ha a tüzifát 2.500Ft/mázsa áron vásároljuk, mázsánként 1.000Ft-unk távozik a kéményen úgy, hogy a fa a házat nem fûtötte.

További hátrány még, hogy a tökéletlen égés miatt a tûztér visszahül, fokozottá válik a korom és kátrányképzõdés. A visszahült tûztér miatt a füstgáz hõmérséklete is csökken, a benne lévõ vízgõz a harmatpont alá hûlve kicsapódik és átnedvesíti a kéményt, az agresszív anyagokat feloldva savas kémhatású folyadék (faecet, faszesz) képzõdik, mely megtámadja a kémény anyagát, valamint korrodálja a kazánt is.

Itt kell megemlíteni a kazán - sok esetben - helytelen mûködtetését is. Az esetek döntõ hányadában a fûtés keringetõ szivattyúját egy, az elõremenõ csõre szerelt csõtermosztáttal oldják meg. Ez a keringetõ szivattyút ki-be kapcsolja, lökésszerûen mûködik a fûtés. A radiátorokban a szivattyú kikapcsolási ideje alatt (amig a kazán újra fel nem melegszik) a víz alacsony hõmérsékletre visszahül és ha a kazánba visszatérõ víz hõmérséklete a harmatpont alá kerül, akkor egyrészt a füstgázkondenzáció a kazánon belül már elkerülhetetlen, (a kicsapódó savas anyagok a kazán élettartamát csökkentik), másrészt öntvény kazánoknál a kialakuló "hõsokk" a meleg kazán hirtelen kihûtése a hideg beáramló vízzel, az öntvény megrepedését is okozhatja.

	Termosztatikus keverõszelep nélkül kondenzáció.				Termosztatikus keverõszelepppel a kondenzáció elkerülhetõ.

Ezért minden fatüzelésû kazán szinte "kötelezõ" tartozéka a puffertartály és a kazánba visszatérõ víz hõmérsékletét állandó szinten tartó termosztatikus keverőszelep

A puffertartály beépítése mellett a kazán visszatérõ ágába beépített termikus keverõszelep a kazánba jutó víz hõmérsékletét állandó 65 °C-on tartja. Ezt úgy éri el, hogy az elõremenõ fûtõvízbõl automatikusan kever melegvizet a kazánba visszatérõ "kihûlt" vízhez, megakadályozva ezzel a kazánon belüli füstgázkondenzációt, növelve a tûztér hõmérsékletét, ezáltal jelentõsen megemelve a kazán hatásfokát.
További elõnye a termosztatikus keverõszelep alkalmazásának az, hogy a kazánba épített merülõtermosztát a keringetõszivattyút folyamatosan mûködteti, megszûnik a szivattyú ki-be kapcsolása (a kazán lökésszerû visszahûtése).

Ismételten nézzük a fenti példát puffertartály és termikus keverõszelep beépítése esetén.

A kazán óránként 29,17kWh energiát szállít, míg a ház hõigénye 13kW/óra, ami folyamatosan csökken. A kazán teljes teljesítménnyel üzemelve fûti a házat, a megtermelt többlet hõenergiát pedig a puffertartály eltárolja. Az égés hatásfoka magas mivel nincs szükség a kazán lefolytására a huzatszabályozó segítségével, hiszen a teljes termelt hõenergia hasznosításra kerül - fûtés + eltárolás puffertartályban. A felfûtött puffertartályból szabályzó berendezésekkel a fûtõvíz hõmérsékletét a radiátoroknak és a padlófûtésnek külön-külön szükséges hõmérsékletre szabályozhatjuk.

Mivel a kazán lefolytás nélkül, teljes teljesítménnyel tud üzemelni, a keletkezõ fagázmennyiség döntõ része el tud égni valamint megszûnik illetve töredékére csökken a korom és kátrányképzõdés. Természetesen a veszteség ebben az esetben is elkerülhetetlen, de ezzel a megoldással minimálisra tudjuk csökkenteni.

A puffertartály rendszerbe építésével a fûtés szobatermosztáttal vezérelhetõvé válik. A ház felfûtését követõen a szobatermosztát egyszerûen kikapcsolja a puffertartályból érkezõ melegvíz keingetését, azaz az épület fûtését. Amennyiben a kazán még mindíg üzemel, az onnan érkezõ hõenergiát a pufferttartály eltárolja, majd ha a szobatermosztát késõbb bekapcsol ez a tárolt energia fûti a házat. A kazán hõmérsékletét ilyenkor is huzatszabályzóval szabályozzuk, de ebben az esetben biztonsági, korlátozó funkciója van azért, hogy a puffertartály túlfûtését elkerüljük (a puffertartály maximális hõmérséklete 95°C lehet).

Forrás: http://www.naturenergia.hu/puffertartaly.htm

Feliratkozás a hírforrásra, vagy megosztás közösségi oldalakon.