Magyarország - a Föld élvonalát tekintve - nem tartozik a nagy kiterjedésű országok közé. Ennek következtében nagy ingadozások nincsenek hazánkon belül, ami a napsütéses órák számát illeti. Az alábbi áttekintést az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján készítettük.

Az éghajlat kialakulásánál alapvető az a sugárzó energia, amely a Napból a földfelszínre jut. A besugárzás területi eloszlását két tényező határozza meg: a földrajzi szélesség, valamint a felhőzet mennyisége. Hazánk területén az országon belül tapasztalható kis szélességkülönbség miatt a döntő szerepet a felhőzet játssza. Júliusban kapjuk a legtöbb besugárzást - ugyan júniushoz képest ebben a hónapban a nappalok már valamivel rövidebbek, s a Nap delelési magassága kisebb, viszont a felhőzet mennyisége csekélyebb, mint nyár elején. A nagy (az évben a legnagyobb) borultság és a rövid nappalok miatt decemberben a legkisebb a besugárzás.

Napfénytartamon azt az időtartamot értjük, ameddig a felszínt közvetlen sugárzás éri. A napfénytartamot befolyásoló tényezők a csillagászatilag lehetséges napfénytartam, a domborzat, valamint a felhőzet - ez utóbbi a napsütést még a besugárzásnál is erősebben befolyásolja. Időbeli eloszlás szempontjából Magyarországon a napfényes órákban legszegényebb időszak a december, míg a maximális napfénytartam júliusban alakul ki.

Területi összehasonlítás alapján Magyarországon a legtöbb, 2000 óra fölötti évi napsütés a déli, délkeleti országrészben jellemző, míg a legkevésbé napos területek az ország északi, északkeleti részében, valamint az Alpokalján jelennek meg 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel.

A tér-idő keresztmetszet szerint pedig télen magasabb hegyvidékeink másfélszer annyi napfényes órában részesülnek, mint az alföldi területek, mivel télen gyakoriak az olyan inverziós helyzetek, amikor az alacsonyabban fekvő vidékeket megülő ködből magasabb hegyeink kiemelkednek, és zavartalan napsütésben részesülnek. Nyáron ellenben a hegységek borultabb, csapadékosabb időjárása miatt mintegy 10 százalékkal kevesebb a napsütéses órák száma az alacsonyabb fekvésű sík fekvésű területekhez viszonyítva.

Konkrét városokra lebontva az alábbi sorrendet kapjuk:

Ahogyan azt az összesített adatokból láthatjuk, nincsen túl nagy eltérés az ország különböző részei között. Vannak ugyan kiemelkedően napsütéses területek, így például Magyarországon a napfénytartam éves összege a Dél-Alföldön éri el a maximumát, de nincs olyan területe Magyarországnak, ahol ne érné meg napelemet telepíteni. Egy napelemes rendszerre átvetítve a napsütéses órák számát - tájolástól és dőlésszögtől függően - ez azt jelenti, mintha a napelemeink a névleges teljesítményükön termelnének 900-1250 órát minden évben. Így éljen Ön bárhol az országban, mindenképpen csak biztatni tudjuk arra, hogy használja ki a Nap energiáját. Sokat takaríthat meg vele. Saját magának is és a környezetünknek is.

Forrás:

_{https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/sugarzas/}

_{https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/}

_{https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/varosok_jellemzoi/Budapest/}

_{https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/varosok_jellemzoi/Debrecen/}

_{https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/varosok_jellemzoi/Gyor/}

_{https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/varosok_jellemzoi/Miskolc/}

_{https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/varosok_jellemzoi/Pecs/}

_{https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/varosok_jellemzoi/Siofok/}

_{https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/varosok_jellemzoi/Szeged/}

_{https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/varosok_jellemzoi/Szolnok/}

_{https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/varosok_jellemzoi/Szombathely/}