Energiaközösséget létrehozni Magyarországon? Kihívás, de nem lehetetlen! A jogi háttér még mindig nem tiszta, a szabályozás sokszor homályos, és a naperőművek engedélyezési környezete is mintha folyamatosan változna. Ahhoz, hogy a közösségek sikeresen működjenek, nemcsak a megfelelő technológiát kell alkalmazni, hanem alkalmazkodni kell a folyamatosan változó jogi környezethez is. Habár sokak számára a jogi akadályok egy igazi rémálomnak tűnhetnek, mára elmondhatjuk, hogy talán sikerült kitalálnunk a jog útvesztőjéből.
Mint azt már az előző bejegyzésünkben olvashattátok szorgalmasan dolgozunk, hogy Nógrád községben kialakítsünk egy szuper energiaközösséget, ezért ismerjük jól a problémát. Azt megtanultuk közös pályázatunk megvalósítása során, hogy ha valami elsőre nem működik, az nem feltételnül rossz hír – hanem egy lehetőség, hogy kitaláljunk egy jobb struktúrát.
A megoldás? Egy új, nem megosztáson alapuló modell, ami lehetővé teszi, hogy a közösség működjön, még akkor is, ha az energiamegosztás szabályozása továbbra is várat magára.
Mi az a nem megosztáson alapuló modell, és miben különbözik?
A klasszikus energiaközösségi modellek általában a megosztásra építenek: a közösség tagjai közösen termelik és fogyasztják az energiát, és egymás között osztják el a megtermelt villamos energiát. Ez a megközelítés remekül működik ott, ahol a jogi és technikai feltételek ezt lehetővé teszik, például számos nyugat-európai országban. De mi a helyzet akkor, ha ezek a feltételek nincsenek meg? Ez az, ahol a nem megosztáson alapuló modell képbe kerül.
A mi modellünk lényege, hogy a közösség tagjai nem közvetlenül osztják meg az energiát egymás között, hanem közösen hasznosítják a megtermelt energiát úgy, hogy az egyéni felhasználás helyett piaci értékesítésre vagy más közvetett módokon kerüljön sor. A modellünk például arra épít, hogy a közösség által termelt energia a hálózaton keresztül kerül be a rendszerbe, és a tagok az energia értékesítéséből vagy más kapcsolódó szolgáltatásokból részesednek.
Hogyan működik a gyakorlatban?
Nógrád MJV-ban terveztünk közösségi naperőművünket, tárolóval és elektromos autótöltővel. Az erőmű által termelt energiát a hálózatra tápláljuk be, amelyet a villamosenergia-piac felé értékesítünk. Az ebből származó bevételek sorsáról a közösség tagjai dönthetnek, pl. a közösen használt infrastruktúrák fejlesztésére fordíthatják.
Ezzel a modellel a közösség tagjai nem közvetlenül kapnak energiát, hanem a közös termelés gazdasági előnyeit élvezik. Ez jelentős mértékben csökkenti a szabályozási problémákból fakadó kockázatokat, miközben hosszú távon fenntartható működést tesz lehetővé.
Bár ez a modell eltér a nyugat-európai gyakorlatoktól, kifejezetten alkalmas arra, hogy egy átmeneti időszakban is sikeres legyen.
Hogyan lehet túllépni a nehézségeken?
A titok abban rejlik, hogy mindig alkalmazkodni kell a jogi környezethez, miközben nem szabad feladni a célt. Az egyik legfontosabb tanulság, amit az energiaközösségek építése során megtanultunk, hogy bár sok minden nem kiszámítható, a rugalmasság és a kreativitás kulcsfontosságú a sikerhez.
Az energiaközösségek világa elsőre talán úgy hangzik, mint egy sci-fi regény fejezete: napelemek, akkumulátorok, megosztási modellek, és persze a rettegett „jogi szabályozási vákuum.” Pedig a valóság sokkal izgalmasabb (és néha bosszantóbb) tud lenni. Gondolj csak bele, Nógrád szívében egy közösség azon dolgozik, hogy a Napot ne csak reggeli ébresztőként, hanem energiaforrásként is használja.
Ha energiaközösséget alapítasz, vagy csak megtanulsz spórolni az árammal, a lényeg ugyanaz: hozz ki többet a napból, mint egy délutáni szundi!