Az alábbiakban a napelemek működésének megértéséhez szükséges legalapvetőbb információkat gyűjtöttük össze.

A napelem egy olyan villamos eszköz, amely a Nap sugárzását közvetlen elektromos energiává alakítja át a fényelektromos jelenség alkalmazásával. A napelem teljesítménye függ annak típusától, méretétől, a sugárzás intenzitásától és a sugárzott fény hullámhosszától, valamint annak beesési szögétől.

A napelem a fény elnyelése által termel villamos energiát, azaz fény - elektromos energia-átalakítóként viselkedik. Minél jobb a fényelnyelési tulajdonság, annál nagyobb a hatásfok. A hatásfok a szolár technológiában a cellára, panelre értelmezett fogalom, mely megmutatja, hogy a beeső fény-teljesítmény hány százaléka alakul át elektromos energiává. A hatásfokot a környezeti és a konstrukcióval összefüggő tényezők egyaránt befolyásolják. A környezeti tényezők közül a hőmérséklet a legfontosabb, de ide lehet sorolni a cella felületének tisztaságát és a megvilágítás erősségét is. A konstrukcióval összefüggő tényezők közül az egyik legfontosabb a tájolás. Célszerű a napelemeket úgy elhelyezni, hogy az éves napjárásnak megfelelően lehetőleg optimális teljesítménnyel üzemelhessen a fénysugarak beesése szerint. A másik, felépítésből származó szempont, hogy a napelemek hatásfokára negatív befolyással van a hő. Ezért a napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy mögöttük legyen hely a légáramlatnak, így hűtve a napelemünk hátlapját.

A napelemek be- és felépítését erre a célra kifejlesztett, moduláris megoldások segítik. Lényeges tulajdonság a korrózió- és időállóság, valamint az elmozdulás-mentes rögzítés. A modulok elhelyezhetők sík felületre (talaj, síktető) vagy ferde alapra (jellemzően tető).

A napelemek közvetlenül egyenáramot állítanak elő, akkumulátorban is ilyen energia tárolható, azonban az áramot fogyasztó eszközeink jellemzően váltakozóáramot igényelnek. Ahhoz, hogy a napelemek által termelt egyenáramot váltakozó árammá tudjuk alakítani, egy inverter szükséges.

Forrás: Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség